Természetes Alapú Kompozitokból Tervezett Térstruktúra Fejlesztése – A Téralakítás Emberi és Környezeti Tényezői

	PDF Mucsi-Zsuzsa-Phd-Disszertáció.pdf Download (17MB)
	PDF Mucsi-Zsuzsa-Phd-Tézis-füzet.pdf Download (1MB)
	PDF Mucsi-Zsuzsa-Phd-Tézis-füzet-angol.pdf Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

Az épített terek működésének emberi igényekhez igazítása, optimális anyag- és energiafelhasználás mellett a XXI. századi téralkotás egyik fontos kérdése, ezért a kutatás célja egy olyan autonóm térstruktúra tervezése és fejlesztése volt ami, emberi használatra optimalizált; anyag- és környezet-tudatosan, természetes és/vagy természetes-alapú anyagokból készül; valamint aktív és passzív érelemben is energiahatékonyan működik. Helyszín a Soproni Egyetem Botanikus Kertje. A dolgozat első szakasza bemutatja a tervezés folyamatát, ami az ember és környezet közötti fizikai kölcsönhatásokat tanulmányozva formálta a közösségi mikro-teret a „design for all / universal design” szellemében. A tervezett épület formavilágával és változtatható téralakításával teljesen lefedi a használók egész éves működését. Az opak felületek áttekinthető kialakítása a használhatóságot; az anyaghasználat, a tájolás, a méretek és az infrastrukturális rendszer az energiahatékonyságot; a természetes favázas szerkezetalakítás pedig az egészséges beltéri környezet megteremtését támogatják. A dolgozat második szakasza a legdominánsabb szerkezeti elem a hőszigetelés kérdésével foglalkozott az „egészséges épület” és „ökologikus építés” irányelveit követve. Természetes alapú kompozit hőszigetelés alkalmazhatóságát vizsgálta nád- és kókuszszálak öt különböző alapanyag-arányú keverékéből, két kötőanyag, cement és poliuretán jelenlétében. Az eredmények alátámasztották a nád-kókusz kompozit hőszigetelő anyagként való alkalmazhatóságát λ = 0,08-0,15 W/mK értékben, a témában további kutatások lehetségesek a pontos keverési arány, az előkezelési eljárások és az anyagtani tulajdonságok optimalizálására. Megállapítható, hogy a nád-kókusz-kompozit hőszigetelés alkalmas lehet a térstruktúra hőszabályzó rendszereiben. A dolgozat harmadik szakasza a fókuszcsoport térhasználati viselkedését tanulmányozta, a „teljes megismerés élmény” fejlesztése érdekében. Összefoglalta az ember és környezet közötti kölcsönhatás kognitív és érzelmi összefüggéseinek ismereteit, majd kérdőívek segítségével vizsgálta a hallgatók térbeli működését. Az eredmények szerint a hallgatók személyiségének pozitív vonásai növelik a tér befogadóképességének és kényelmeségének érzetét; a fájdalom, a pozitív állapot, az egyéb érzetek, az erős negatív hatás serkentően; míg a fáradtság, a negatív állapot, az erős pozitív hatás, a figyelem elterelő gondolatok és a stressz tompítóan hatottak. A kérdőívekből kirajzolódott, hogy a funkció, a hőmérséklet, a színek és a térelemek viszonyai jelentősen befolyásolták a térhasználatot, míg a kontrollhatóság hiánya csökkentette a komfort érzetet. Az információkra a minimalista belsőépítészet és az infrastruktúra válaszoltak. Összességében kijelenthető, hogy a térstruktúra alkalmas lehet a kezdeti elvárások teljesítésére, megvalósítása pedig egyértelműen javítaná a Soproni Egyetem és a Botanikus Kert közösségi térhasználatát.

Tétel nézet