A válság előrejelző modellek megbízhatóságának ellenőrzése a hazai kkv szektorban különös tekintettel a vendéglátás, szálloda és kiskereskedelemi ágazatokra, a kiemelt statisztikai régiók vonatkozásában

	PDF Disszertáció_PatyiBalázs.pdf Download (4MB)
	PDF Tézisfüzet Patyi Balázs HU.pdf Download (601kB)
	PDF Tézisfüzet Patyi Balázs EN.pdf Download (568kB)
	PDF Disszertáció_PatyiBalázs.Text.Marked.pdf Download (4MB)

Absztrakt (kivonat)

Az elmúlt évek során a gazdaság és a vállalkozások számos nehézséggel szembesültek. A Covid19 járvány és az azt követő lezárások, valamint a 2022-es gazdasági válság, amely magas inflációval párosult, újra felhívták a figyelmet a csődelőrejelző modellek fontosságára és aktualitására. Az elmúlt évek során számos vállalkozás került nehéz helyzetbe. A kialakult válságok legnagyobb hatással a kkv szektorra vannak, hiszen méretükből adódóan különösen érzékenyek a külső változásokra. Ezért is tartottam lényegesnek a kkv szektorral kapcsolatos vizsgálatokat, mivel egyrészt gyorsan reagálnak a válságokra, ennek ellenére a számukból kifolyólag elengedhetetlen részét képezik a gazdaságnak. A disszertációmban a csődmodellek megbízhatóságát teszteltem a kkv szektorra vonatkozóan. A kutatás során adatbázis elemzéssel dolgoztam. Az adatbázis 11 évre lett kialakítva, 2012 és 2022 között. Az adatbázis két statisztikai régiót tartalmaz, keleti és nyugati bontásban. Mindegyik statisztikai régióba 3-3 megye és 3 szektort tartozik. A vizsgálatok a megszűnt cégekre terjedtek ki, így az adatbázis összesen 2 940 db megszűnt vállalkozást tartalmaz. A vizsgálatok több szempont szerint történtek: regionális különbségek alapján, szektoriális különbségek alapján, időtáv alapján és megszűnés módja alapján. Kimutattam, hogy a csődmodelleket nem lehet maradéktalanul használni a válságos időszak előrejelzésére, nem használhatók egységesen. Az előrejelzés pontatlanságához hozzájárul, hogy a kkv szektorban viszonylag kevés rendelkezésre álló adat van, valamint a mikro vállalkozások dominálnak. Az adatbázis segítségével kimutattam a szektoriális különbségek hatását és megvizsgáltam a modellek időtáv szerinti megbízhatóságának az alakulását. Feltártam, hogy a különböző megszűnési típusok hatással vannak a csődmodellek pontosságára, a kényszerű eljárás típusok jellemzően nagyobb megbízhatósággal rendelkeznek a csődmodellek esetében. Végül megvizsgáltam a területi fejlettségnek a csődmodellekre gyakorolt hatását is, ahol bizonyítottam, hogy egyes modellek pontosabban alkalmazhatók a különböző statisztikai régiókban. SPSS program segítségével sikerült igazolnom, hogy a regionális különbségek hatással vannak a cégek megszűnésére és a modellek pontosságára. A kutatási eredményeim felhívják a figyelmet a csődmodellek alkalmazásának a lehetőségeire és a fontosságára, még a legkisebb vállalkozások esetében is.

Tétel nézet