Lékek természetes felújulásának vizsgálata átmeneti üzemmódú kocsányos tölgyes, kocsánytalan tölgyes és cseres állományokban a Délnyugat-Dunántúlon

Előnézet	PDF Kollart_disszertacio.pdf Download (2MB) | Előnézet
Előnézet	PDF Kollart_tezis_magyar.pdf Download (259kB) | Előnézet
Előnézet	PDF Kollart_tezos_angol.pdf Download (255kB) | Előnézet
Előnézet	PDF Kollart_disszertacio.TextMark.pdf Download (3MB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

A folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodás egyik legjelentősebb kihívása egy adott erdőállomány-típus esetében megtalálni azt a megfelelő lék méretet és tájolást, amely segíti a gazdaságilag értékes fafajok felújulását, azonban lehetőség szerint korlátozza a kompetitorokat. A dolgozat összefoglalja egy 6 éves (2010-2015) extenzív lékvizsgálat és ezen belül egy 2 éves (2013-2014) időtartamú intenzív felvételezés eredményeit különböző tájolású mesterséges lékekben kilenc kísérleti területen. Hat erdőrészlet a Nyugat-Dunántúlon, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. területén, illetve további három erdőrészlet a Dél-Dunántúlon, a Kaszó Erdőgazdaság Zrt. területén található. Az erdőrészletek fő fafajai a kocsányos tölgy (Quercus robur), kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) és csertölgy (Quercus cerris), a ko-csánytalan tölgyes erdőrészletekben a Nyugat-Dunántúlon gyertyán (Carpinus betulus) és erdeifenyő (Pinus sylvestris) eleggyel. A lékek mérete a kísérletek kezdetén körülbelül 30 x 15 méter volt, mely fokozatosan csökkent, a vizsgált tájolások: É-D, K-Ny, ÉK-DNy, ill. ÉNy-DK. A lékek tájolásának hatását vizsgáltuk a termőhelyi változókra vonatkozóan. A lékekben fényviszony és talajnedvesség mérések (kizárólag az intenzív felvételezésű lékekben) történtek, mint abiotikus változók. Biotikus változóként vegetációborítást, az újulat mennyi-ségi és magassági méréseit végeztük el. Szignifikáns különbségek találhatóak a vizsgált paraméterek esetében a lékek közép-pontja és a zárt lombozatú erdőállomány között. A fénybesugárzás maximuma a lékekben csekély északi irányú eltolódást mutat. A korreláció vizsgálati eredmények kimutatták, hogy a lékek csekély északi irányú besugárzástöbblete kisebb hatással bír a talajnedvességre, a cse-metemagasságra és a teljes növényborítottságra, mint a lék valós alakja és mérete, tehát annak nyitottsága. A kilenc kísérleti területből sikeres felújulás a két Vép községhatárban található cseres főfafajú mintaterületen következett be. A további mintaterületeken elgyomosodás, vagy nem a tölgy főfafajok általi felújulás következett be. A gyertyán elegyes erdőkben a gyertyán felúju-lása erőteljesebb a tölgyeknél és az erdeifenyőnél. A dél-dunántúli elegyetlen tölgy erdőkben a bibircses nyír (Betula pendula) és az inváziós kései meggy (Prunus serotina) újult fel jelentős mennyiségben. A lékek tájolásának szignifikáns hatásait nem tudtuk kimutatni.

Tétel nézet