A TUDÁSAUDITOK SORÁN AZONOSÍTOTT SZELLEMI TŐKE LÉTÉNEK ÉS HIÁNYÁNAK HATÁSA A VERSENYKÉPESSÉGRE

Előnézet	PDF MarkoGabriella_DOKTORI PhD ERTEKEZES.pdf Download (2MB) | Előnézet
Előnézet	PDF MarkoGabriella_Tezisfuzet_magyar.pdf Download (122kB) | Előnézet
Előnézet	PDF MarkoGabriella_Tezisfuzet_english.pdf Download (110kB) | Előnézet
Előnézet	PDF MarkoGabriella_DOKTORI PhD ERTEKEZES.Text.Marked.pdf Download (2MB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

A materiális javak mellett egyre nagyobb figyelem fordul a szervezeteken belül fellelhető szellemi tőke birtoklásán túl a rendelkezésre álló tudástőke azonosítására, felismerésére, értékelésére, megbecsülésére és továbbadására. Az ember a szervezet egyetlen megújulni képes szellemi erőforrása. A szellemi javakat nem úgy, mint a termékeket, technológiákat nehéz utánozniuk a versenytársaknak, mert az emberek és szervezetek egyedi tudásában, képességeiben gyökereznek, így ezek joggal lehetnek a fenntartható versenyelőny forrásai. Fontos, hogy a vállalat vezetése ismerje a rendelkezésre álló tudástőkéjét, tisztában legyen szervezete adottságaival, a szervezet által képviselt stratégia függvényében biztosítsa a megfelelő erőforrásokat, a szellemi tőke elemeket és a folyamatos fejlődés lehetőségét. A társadalmi elvárások megkövetelik a változásra való hajlandóságot, hiszen jelenkori világunkban csak a változás állandó. Egy szervezet szellemi tőkéje akkor válhat versenyelőnnyé, ha a menedzsment felismeri az olyan személyi tapasztalatok fontosságát, amelyek pozitívan befolyásolják a jelenlegi és jövőbeli történéseket: a profiton túl hozzáadott szellemi-, és emberi értéket termelnek; teret adnak a tudásauditoknak abból a célból, hogy a feltárt hiányosságok ledolgozását követően a szervezet eszmei vagyona is gyarapodjon. A szellemi gyarapodás hosszú távú célokat szolgál, hozzásegíti a vállalatot a tartós versenyelőny megtartásához

Tétel nézet