Fafelületek attribútumainak elemzése a nedvesíthetőség vonatkozásában, különböző fafajokon

Előnézet	PDF Papp Éva Annamária PhD dolgozat.pdf Download (5MB) | Előnézet
Előnézet	PDF Tézisfüzet - Papp Éva Annamária.pdf Download (840kB) | Előnézet
Előnézet	PDF Thesis book - Éva Annamária Papp.pdf Download (695kB) | Előnézet
Előnézet	PDF Papp_Eva_disszertacio.Text.Marked.pdf Download (8MB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

Jelen disszertáció, folyadékok peremszögének változását vizsgálja lucfenyő (Picea abies), bükk (Fagus sylvatica L.), nyír (Betula pendula) és kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) faanyagok felületén, csiszolás, illetve természetes és mesterséges öregítés hatására. A felületi érdesség nedvesíthetőségre gyakorolt hatásának vizsgálatára, desztillált víz peremszögének vizsgálatával került sor. Öregítés hatására bekövetkező, a faanyag felületi rétegében fellépő változások tanulmányozására a peremszög vizsgálatokon túl, kémiai és FTIR vizsgálatokkal került sor. A vizsgált érdesség tartományban (csiszolószemcse finomság: 60-600) végzett kutatás alapján, peremszög változás tekintetében három jól elkülöníthető érdesség tartomány határozható meg, minden vizsgált fafaj esetében. A természetes és mesterséges öregítés peremszögre gyakorolt hatásainak vizsgálatai alapján a mesterséges öregítés hatására bekövetkező felületi módosulások nagyobb mértékű változást okoznak különböző folyadékok (desztillált víz (poláris és diszperzív) és dijódmetán (diszperzív)) peremszögének és a faanyag felületi energiájának tekintetében, a természetes öregítéshez viszonyítva. A felületi réteg kémiai összetételének változása miatt, fafajtól és járulékos anyag tartalomtól függetlenül, a fafelületek polaritása megváltozik. A bekövetkező felületi kémiai változások poláris és diszperzív folyadékok peremszögében nagyobb mértékű változást okoznak, diszperzív folyadék peremszög változásához viszonyítva. 240 h időtartamú mesterséges öregítés hatására, a felületen mérhető peremszög (desztillált víz) a kezdeti, frissen megmunkált faanyagon mérhető érték alá csökken. A felületi réteg kémiai változásait a faanyag fő összetevőinek (cellulóz, hemicellulózok és lignin) degradációja befolyásolja, amely változás totál-fenol és összes oldható szénhidrát tartalom, valamint FTIR vizsgálatokkal megfelelően nyomon követhető.

Tétel nézet