Angyal, Viktória (2026) A DOLGOZÓI ÖTLETMENEDZSMENT-RENDSZEREK HATÁSMECHANIZMUSA: AZ INTENCIÓ-VISELKEDÉS RÉS ÉS A VISSZACSATOLÁSI FOLYAMATOK SZEREPÉNEK EMPIRIKUS VIZSGÁLATA. Doktori értekezés, Soproni Egyetem.
|
PDF
VA_Disszertacio.pdf Download (2MB) |
|
|
PDF
Tezisfuzet_HU_VA.pdf Download (319kB) |
|
|
PDF
Tezisfuzet_EN_VA.pdf Download (318kB) |
|
|
PDF
VA_Disszertacio.Text.Marked.pdf Download (2MB) |
Absztrakt (kivonat)
A szervezeti innováció fontos forrása a munkavállalói tudás és kreativitás strukturált hasznosítása, amelynek intézményesített keretét a dolgozói ötletmenedzsment-rendszerek (Employee Suggestion Systems, ESS) adják. A nemzetközi és a magyar vállalati gyakorlat egyaránt azt mutatja, hogy a formális rendszerek megléte önmagában nem biztosítja a tartós részvételt: a munkavállalók pozitív szándéka nem minden esetben vezet ismételt ötletbenyújtáshoz. Az értekezés fő célja ezért a szándék-viselkedés rés (Intention-Behaviour Gap, IBG) elméleti keretének alkalmazása volt az ötletmenedzsment területén, továbbá annak vizsgálata, hogy a folyamat mely jellemzői és a szervezeti környezet mely tényezői állnak kapcsolatban a jövőbeni innovációs motivációval. A kevert módszertanú kutatás kvalitatív szakaszában tizennégy nagyvállalat ötletmenedzsereivel készültek félig strukturált mélyinterjúk. A kvantitatív szakaszban egy közép-európai vasúti közlekedési-logisztikai vállalatcsoport előző 36 hónapban aktivált, 1252 fős nettó ötletadói alapsokaságából 554 érvényes kérdőíves válasz érkezett, ami 44,25%-os válaszadási aránynak felel meg. A kérdőív kialakítását előkészítő narratív szakirodalmi áttekintést a PRISMA 2020 elvei szerint végrehajtott szisztematikus frissítés követte. Az angol, német és magyar nyelvű források párhuzamos feltárása során 270 tétel került teljes szövegű értékelésre, és 62 forrás képezte a végleges szakirodalmi szintézis alapját. A három szakirodalmi hagyomány integrációja bővítette az elméleti keretet, míg a háromnyelvű keresési eljárás az áttekintés átláthatóságát és megismételhetőségét támogatta. A vizsgált szervezetben jelentős elégedettségi-motivációs eltérés mutatkozott: a válaszadók 72,5%-a elégedett volt a rendszer technikai működésével, miközben csupán 30,7%-uk jelzett határozott jövőbeni innovációs szándékot. Ez az eltérés nem tekinthető az IBG közvetlen mérőszámának, de arra utal, hogy a technikai elégedettség önmagában nem biztosítja az ismételt részvétel erős szándékát. A regressziós és PLS-SEM-alapú elemzésekben a visszacsatolás minősége bizonyult a jövőbeni innovációs motiváció legerősebb prediktorának, és a felhasználóbarátságnál nagyobb magyarázó erőt mutatott. A kiegészítő mediációs elemzések a kizárólag közvetett mediáció mintázatával konzisztens eredményt adtak: a bírálati átfutási idő és a jövőbeni motiváció közötti kapcsolat döntően a visszacsatolás minőségén keresztül jelent meg. A keresztmetszeti elrendezés ugyanakkor nem teszi lehetővé oksági mechanizmus igazolását. A bírálói erőforráshiány és a folyamat észlelt sebessége között kétváltozós kapcsolat mutatkozott, amely azonban a kontrollváltozók bevonását követően nem maradt statisztikailag stabil. Az erőforráshiány és az ötletelutasítás között nem volt kimutatható kapcsolat. Nem nyert alátámasztást sem a vezetői elismerés moderáló szerepe az elutasítás és a jövőbeni motiváció kapcsolatában, sem az észlelt stratégiai relevancia moderáló szerepe az átfutási idő és a motiváció kapcsolatában. Az eredmények alapján empirikus adatokra épülő diagnosztikai modell készült, amely egységes szerkezetben ábrázolja a folyamati gyorsaság, a visszacsatolás minősége, a rendszerminőség és a jövőbeni motiváció közötti összefüggéseket. A vezetői gyakorlat számára három szinten fogalmazhatók meg ajánlások: a minőségi visszacsatolás és a határidőrend szabványosítása, a bírálói kapacitás és felelősségi rend formális rögzítése, valamint a párbeszédalapú elutasítási kommunikáció és a vezetői elköteleződés intézményesítése. Az eredmények alapján a vizsgált szervezetben és a hozzá hasonló szervezetekben a fejlesztések súlypontját a technikai infrastruktúra további finomításáról a folyamati kommunikáció minőségének biztosítására célszerű áthelyezni.
| Mű típusa: | Disszertáció (Doktori értekezés) |
|---|---|
| Kulcsszavak: | dolgozói ötletmenedzsment, szándék-viselkedés-rés, innovációs motiváció |
| Doktori iskola: | Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar (Sopron) - (2017. január 31-ig Közgazdaságtudományi Kar, Sopron) > Széchenyi István Gazdálkodás-és Szervezéstudományi Doktori Iskola |
| Tudományterület / tudományág: | társadalomtudományok > közgazdaságtudományok |
| Magyar cím: | A DOLGOZÓI ÖTLETMENEDZSMENT-RENDSZEREK HATÁSMECHANIZMUSA: AZ INTENCIÓ-VISELKEDÉS RÉS ÉS A VISSZACSATOLÁSI FOLYAMATOK SZEREPÉNEK EMPIRIKUS VIZSGÁLATA |
| Angol cím: | THE MECHANISM OF EMPLOYEE IDEA MANAGEMENT SYSTEMS: AN EMPIRICAL EXAMINATION OF THE INTENTION-BEHAVIOUR GAP AND THE ROLE OF FEEDBACK PROCESSES |
| Témavezető(k): | Témavezető neve Beosztás, tudományos fokozat, intézmény Email Koloszár, Dr. habil. László egyetemi docens, Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar Üzleti Tanulmányok Intézet |
| EPrint azonosító (ID): | 1027 |
| Publikációban használt név : | Angyal, Viktória |
| A mű MTMT azonosítója: | 37612401 |
| Dátum: | 16 okt 2026 11:10 |
| Utolsó módosítás: | 16 okt 2026 11:10 |
| URI: | http://doktori.uni-sopron.hu/id/eprint/1027 |
Actions (login required)
![]() |
Tétel nézet |


Repozitóriumi letöltési statisztika
Repozitóriumi letöltési statisztika