A magyarországi mezőgazdasági vállalkozások eredményességének összehasonlító elemzése az uniós csatlakozás után és a vállalkozások teljesítményét befolyásoló pénzügyi tényezők azonosítása

	PDF 2-Mudri György PhD dolgozat final.pdf Download (3MB)
	PDF 3-Tézisfüzet Nagyvédés (1).pdf Download (160kB)
	PDF 4-Thesis booklet-EN-Nagyvédés (1).pdf Download (151kB)

Absztrakt (kivonat)

A mezőgazdasági tevékenységet folytatók egyik fontos külső finanszírozási lehetősége az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (EU KAP). A 2004-es történelmi EU-csatlakozást követően az elmúlt két évtizedben jelentős mennyiségű pénzügyi adat gyűlt össze a mezőgazdasági vállalkozások eredményességét és abszorpcióját illetően. Ezeket az adatokat tudományosan vizsgálva, és a magyarországi agrárvállalkozások pénzügyi eredményességét hasonló történelmi és gazdasági múltra visszatekintő országgal összehasonlítva számszerűsíthető a vizsgált vállalkozások fejlődése. Értekezésemben a magyar mezőgazdasági társas vállalkozások eredményességének fejlődését elemzem a 2016-2023-as időszaka alatt. Kiemelt figyelmet fordítok a tőkeszerkezet alakulására, a tőkeszerkezet és jövedelmezőség kapcsolatára, a likviditásra, valamint a jövedelmezőség és a likviditás közötti kapcsolat meghatározására. A disszertációm további célja, hogy a magyar mezőgazdasági társas vállalkozások 2016-2023 közötti eredményességét összehasonlítsam Lengyelország hasonló tevékenységet folytató vállalkozásaival, a hasonló vagy éppen eltérő eredményességi faktorok megértése céljából. A trendek összehasonlításával átfogó kép alakulhat ki a két ország mezőgazdasági szektorának fejlődéséről és alkalmazkodásáról. Emellett kiemelten foglalkozom az ESG (Environment, Social, Governance) indexel is, amely egy új aspektust kínál a vállalkozások eredményességének megértésében és megítélésében. A két ország agrárszektorának összehasonlítása során megállapítottam, hogy eltérések figyelhetők meg a vizsgált magyar és a lengyel agrárvállalkozásoknál. A fejlődési dinamika eltérései hatással vannak a vállalkozások vagyoni helyzetére, jövedelmezőségére és likviditására. A pénzügyi fenntarthatóság mellett azonban a környezeti fenntarthatóság szerepe is felértékelődött az elmúlt évtizedekben, a túlnépesedés, a klímakatasztrófák és a világjárványok miatt, illetve az élelmiszerbiztonság megteremtése érdekében. A fenntarthatósági adatok (ESG mutató) elemzése alapján, megállapítottam, hogy a mezőgazdasági ágazat tőkeszerkezete, jövedelmezősége és likviditása függ az új, a vizsgált vállalkozások ESG mutató értékétől. Megállapítható, hogy a mezőgazdasági vállalkozások fenntarthatósági, ún. ESG mutatója nem marad el szignifikánsan a vizsgált kontrollcsoporttól, tehát a hazai agrár vállalkozások fenntarthatósághoz kacsolható attitűdje hasonlóan alakul, mint a vizsgálatba bevont kontrollcsoport esetén.

Tétel nézet