Városi és város környéki talajok vizsgálata Sopron és Szombathely területén

Előnézet	PDF Horvath_Adrienn_doktorjelolt___Doktori_disszertacio_u.pdf Download (10MB) | Előnézet
Előnézet	PDF tezisfuzet_angol_Horvath_Adrienn_u.pdf Download (188kB) | Előnézet
Előnézet	PDF tezisfuzet_magyar_Horvath_Adrienn_u.pdf Download (253kB) | Előnézet
Előnézet	PDF DoktoridisszertacioHorvathA.pdf Download (10MB) | Előnézet
Előnézet	PDF tezisfuzetangol.pdf Download (188kB) | Előnézet
Előnézet	PDF tezisfuzetmagyar.pdf Download (253kB) | Előnézet
Előnézet	PDF DoktoridisszertacioHorvathA.TextMark - 2.pdf Download (10MB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

A kutatás során arra kerestem a választ, hogy az antropogén tevékenységek milyen hatást gyakorolnak a városi talajokra. Sopron és Szombathely város területén és környékén összesen 192 ponton gyűjtöttem talajmintákat 0-10 cm és 10-20 cm-es mélységben. A kémiai és fizikai talajtulajdonságok laboratóriumi meghatározása után, a felvehető toxikus elemek mennyiségének méréséhez (ICP-OES) Lakanen-Erviö-féle kivonatot (LAKENEN & ERVIÖ, 1971) készítettem. Mindemellett összes réztartalom vizsgálatok történtek a kiugró felvehető réztartalmú mintákból, illetve a soproni Rák-patak üledékeinek összes elemtartalma is elemzésre került (MSZ 21470-50-2006). A terepi és a laboratóriumi mérési eredményeket térinformatikai módszerekkel dolgoztam fel (DigiTerraMap), majd következtetéseket vontam le a helyszíni adatok, a laboratóriumi értékek és az elkészített tematikus térképek alapján. A mérések során hat elemet (Co, Cd, Ni, Cu, Zn, Pb) emeltem ki, melyek kiemelkedő fontosságúak a városi talajokban. A talajminták eredményeinek kiértékelését a Magyarországon hatályos rendeletek határértékei és a KÁDÁR (1998) által javasolt határértékek alapján végeztem. Mindkét városban vizsgált talajok kémhatása semleges vagy gyengén lúgos, így a toxikus elemek előfordulása magasabb koncentrációban csak néhány esetben volt jellemző. A nehézfémtartalom alapján jelentős eltérés nincs az egy ponton mért egymás feletti rétegek között. A felső rétegben több pont mutat szennyezettségi határértéket meghaladó értéket. Az alsó rétegben, ugyan kevesebb mintavételi ponton, de magasabbak, sőt bizonyos helyen kiugróak a mért nehézfémértékek. A természetes háttérkoncentrációt nem haladta meg Cd-, Co- és a Ni-tartalom. Míg Szombathelyen a Cu-tartalom több esetben magasabb volt, mint a természetes háttérkoncentráció, de a szennyezettségi határértéket (40 mg Cu/kg) nem érte el, addig Sopron kiskertes és szőlős területein extrém magas értékek mutatkoztak (> 90 mg/kg Cu). Ez utóbbi réztartalmak ~75%-a elérhető a növények számára. A forgalmas – elsősorban belvárosi – utak mellől gyűjtött talajok a folyamatos terhelés miatt ólommal szennyezettek. Ez a terhelés a külváros felé haladva mérséklődhet, de a külvárosi savanyú kémhatású területek felé haladva a kisebb forgalomból származó terhelés is veszélyes lehet, a toxikus elemek mozgékonyságának növekedésével. Cinkre nézve Szomebathelyen több minta haladta meg az első intézkedési határértéket, melyek a Gyöngyös patak mintáiban mutatkoztak. Sopronban a legmagasabb összterhelést a belvárosi parkok talajának mindkét rétegében mértem Sopronban. A levegőből származó szennyeződések könnyen megkötődnek a város zöldfelületein, és bemosódhatnak a városi zöldfelületek talajába.

Tétel nézet