A DIGITÁLIS EGÉSZSÉGÜGYI MEGOLDÁSOK TERJEDÉSE ÉS HASZNÁLATA A GYERMEKES CSALÁDOK KÖRÉBEN

	PDF KovácsErika_doktori_2026.pdf Download (2MB)
	PDF KovácsErika_2026_thesis_HU.pdf Download (221kB)
	PDF KovácsErika_2026_thesis_EN.pdf Download (152kB)
	PDF KovácsErika_doktori_2026.Text.Marked.pdf Download (2MB)

Absztrakt (kivonat)

A digitális egészségügyi megoldások az elmúlt években egyre nagyobb szerepet kaptak az egészségügyi információk keresésében, az egyéni döntéshozatalban és a mindennapi egészségmenedzsmentben. A disszertáció azt vizsgálja, hogy a szülői státusz milyen összefüggésben áll a digitális egészségügyi eszközök és szolgáltatások használatával, különös tekintettel arra, hogy eltérően alakul‑e a digitális megoldásokhoz való viszony a saját egészséget érintő, illetve a gyermek egészségével kapcsolatos döntési helyzetekben. A kutatás elméleti hátterét egyrészt az innovációterjedéshez kapcsolódó megközelítések, másrészt a szülői felelősségvállalás szociológiai értelmezései adják. Az empirikus vizsgálat több adatforrást és módszert kombinál. A dolgozat Eurostat‑alapú másodlagos adatelemzést, egy országos kérdőíves adatfelvétel statisztikai elemzését, valamint félig strukturált mélyinterjúkat alkalmaz, utóbbiak a kvantitatív eredmények értelmezését és árnyalását szolgálták. Az elemzések középpontjában a digitális egészségügyi információkeresés, az eszközhasználat, az adatmegosztás és az egészségmonitorozás különböző mintázatai álltak. Az eredmények azt mutatják, hogy a digitális egészségügyi eszközök használata nem írható le kizárólag a technológiai hozzáférés meglétével. A szülők esetében eltérő döntési logikák figyelhetők meg attól függően, hogy saját egészségükről vagy gyermekük egészségéről van szó. A kérdőíves adatok alapján a szülők digitális egészséghez való viszonya többdimenziós: az elfogadás, az óvatosság, a felelősségérzet és a kontrolligény különböző kombinációi jól elkülöníthető attitűdprofilokat rajzolnak ki. A mélyinterjúk megerősítették, hogy a szülői döntések mögött összetett mérlegelési folyamatok, bizalmi megfontolások és konkrét gyakorlati tapasztalatok állnak. A disszertáció fő hozzájárulása annak bemutatása, hogy a szülői szerep a digitális egészség használatában önálló értelmezési és döntési keretet jelent. A családok digitális egészségügyi eszközhasználatát nem kizárólag technikai vagy hozzáférési tényezők alakítják, hanem a felelősség megélésének módja, a kockázatok értelmezése és a gyermek iránti gondoskodás sajátos logikája is. Az eredmények hozzájárulnak a digitális egészségügyi megoldások társadalmi elfogadásának és mindennapi használatának árnyaltabb megértéséhez, és rámutatnak arra, hogy e megoldások alkalmazása szorosan összefonódik a családi döntéshozatal hétköznapi gyakorlataival.

Tétel nézet